Szerencsére egyre több emberhez jut el, hogy mekkora haszna van a víztisztító használatának, így egyre több háztartásban jelenik meg. Még mindig vannak azonban, akik idegenkednek tőle, nem hisznek abban, hogy ez valóban pozitív hatással van az egészségre, vagy valóban spórolnánk vele. Sokan azzal érvelnek, hogy drága a szerkezet, illetve a beüzemelés. Nos, nyilvánvalóan eltérő, hogy kinek mi a drága, az azonban tény, hogy meg kell vásárolni a készüléket, és be is kell üzemelni, sőt, karban is kell tartani – de hamar visszajön az ára. 

A pozitívumok felsorolása mellett inkább azt mutatjuk be, mitől fosztja meg magát az, aki kipróbálni sem akarja a víztisztítót.

Nem élvezheti a kényelmet. A víztisztító használatával bármikor egy mozdulattal juthatunk friss, tiszta, finom ivóvízhez. Nincs többé elfogyott, kevés van, venni kellene, haza kell cipelni. Mindig a csapból folyik a víz, de mégsem csapvizet iszunk. Kényelem és tiszta víz egyben.

Nem ihat tökéletesen tiszta vizet. Az ásványvíz egy mesterségesen dúsított víz, amiben sok különböző ásványi anyag van, ami nem rossz, de túl lehet adagolni. A csapvíz teli van vegyszerrel, ezzel teszik ihatóvá. A forrásvíz pedig gyakorlatilag ellenőrizhetetlen abból a szempontból, hogy mikor mi van benne. A tisztított csapvízről viszont tudjuk, hogy kizárólag tiszta vizet tartalmaz.

Nem ússza meg a cipekedést. Még ha autóval járunk is boltba, a kocsiig akkor is ki kell cipelni a nehéz ásványvizes kartonokat. Ha van egy átlagos, négytagú családunk, rengeteg víz kell hetente, ami sok-sok cipekedés minden egyes alkalommal. Ezt például meg lehet spórolni egy víztisztítóval.

És ha már spórolás: akinek nincs víztisztítója, tízezreket költhet havi szinten ásványvízre. Tényleg akarunk ennyit költeni? Igaz, hogy a víztisztítóért és a beüzemelésért fizetni kell, ezután azonban a karbantartás költsége elenyésző, és elfelejthetjük, hogy a vízért fizetni kell a boltban. Ezzel rengeteg pénzt takarítunk meg minden hónapban.