Sok ember hangoztatja, hogy semmi pénzért nem inná meg a csapvizet, és még többen bólogatnak erre bőszen. Őszintén szólva, nem nehéz őket megérteni, ha az ember belegondol, valóban nem túl vonzó ital. Persze mindenkinek más jut eszébe ellenérvként, de majdnem mindegyikben van valami igazság. Összeszedtük, mi az emberek leggyakoribb kifogása a csapvíz ellen, amik miatt inkább más italt választanak.
Ezért nem iszunk csapvizet:
- Mert ki tudja, mi van benne. De tényleg, ki tudja? Már írtunk róla, hogy a csapvíz minősége nem egyenletes, még egy településen belül is változhat. Honnan tudjuk, hogy most éppen jobb, vagy rosszabb minőségű vizet iszunk? Egyáltalán, mit jelent a jobb? Amikor rosszabb, mi van benne? Túl sok a minőségi kérdés ahhoz, hogy nyugodtan fogyasszuk.
- Mert taszítóan tud kinézni. Az megvan, amikor engedsz egy pohár vizet a csapból, és „szép” barnás színe van? Nos, ez két okból lehet. Az egyik, hogy csőtörés van valahol, ilyenkor inkább ne idd meg. A másik, hogy sok benne a mangán. Ez elméletileg ártalmatlan, bár tény, hogy nem sok kedve van az embernek meginni egy barna löttyöt, amikor annak színtelennek kéne lennie.
- Mert klórszagú. A klórt a vízben lévő baktériumok kiirtására használják, ez nagyjából mindenki tudja. Ennek ellenére vegyszer, és bár csak annyi van belőle az ivóvízben, hogy ne okozhasson problémát (legalábbis közvetlenül), sokszor a víznek már a szagán is érezni, hogy nagyon klóros – a víz szagán, aminek szagtalannak kellene lennie. Nem csoda, hogy a vegyszeres vizet kevesen isszák szívesen.
- Mert nem túl bizalomgerjesztő, ami a használatban lévő vízcsövekben van. Az egy dolog, hogy a vizet tisztítják vegyszerekkel, de a csövek, amikben a víz végighalad, hogy aztán a csapon kifolyjon, nem éppen sterilek. Aki látta már használt vízvezeték belsejét, az tudja, miről beszélünk: egy dolog, hogy vízköves, de sokszor kimondottan koszos, teli van lerakódásokkal. Különösen igaz ez a régi csövekre. Meg akarjuk inni azt a vizet, ami ezekből jön? Nos, tisztítás nélkül semmiképp.
