Többször is foglalkoztunk már azzal a kérdéssel, hogy vajon milyen anyagokat rejt az ivóvizünk, de úgy tűnik, a téma kimeríthetetlen. Szinte lehetetlen felsorolni, hogy a tisztának, ihatónak kikiáltott csapvízben mennyi minden van, amit önként soha nem vinnénk be a szervezetünkbe. Eleve ilyen a klór is, amit tisztításra használnak, és ami egyébként mérgező, háborúkban pusztító fegyverként is használták. Ott vannak aztán a régebbi csövekből kioldódó anyagok, amik szintén nem tesznek jót a szervezetünknek, nem is beszélve a különböző baktériumokról. De sajnos van még tovább is.

Rovarirtók

Meginnál egy pohár gyomirtót vagy rovarirtót? Nem, hisz normális ember ilyet nem csinál. Van egy rossz hírünk: amikor csapvizet iszol, akkor vihetsz némi gyom- illetve rovarirtót is a szervezetedbe. Ezekből az anyagból peszticidek kerülnek a vízbe, amik nagyon mérgezők. Éppen ezért csak keveset engedélyeznek – de valamennyi bizony bejut a vízbe. Kis mennyiségben persze nem halálosak, de talán mégsem ideális, hogy éveken át halmozunk a szervezetünkben egy ilyen mérgező anyagot.

Nitrátok

A nitrátszennyezés szintén a mezőgazdaságból származik, és bizony nem játék. Az érzékenyebb csecsemőknél ugyanis gátolják az oxigénfelvételt, amivel légzési elégtelenséget, fulladást okozhatnak. Pedig könnyen eltávolíthatók a vízből, például fordított ozmózissal: egy ilyen eszközt az otthoni csapra is vásárolhatunk, így biztosak lehetünk benne, hogy senkinek sem lesz baja a vízben lévő nitráttól.

Ólom, arzén, higany

Nem ennéd vagy innád meg önként egyiket sem, igaz? Nos, akkor csapvizet se fogyassz tisztítatlanul, ugyanis ezeket tartalmazhatja. Az ólom származhat bányászatból, kohászatból, ipari folyamatokból, az arzén földtani eredetű. A legveszélyesebb a higany, ami évek alatt fel tud halmozódni a táplálkozási láncban, így folyamatos veszélyt jelent. Gyógyszerekből, festékekből, arckrémekből kerülhet higany a vízbe. Természetesen ezek aránya is szabályozva van, de valamennyi sajnos mindig jelen van az ivóvizünkben.